Mert mindig megvárom, hogy kihunyjon a zöld fény. Csak akkor megyek át a zebrán. Pirosban. És mikor Lalival ott álltunk a községházán és megkönnyeztük őt, azt hiszem akkor értem át a túloldalra. Most megint ott állok a zebránál. És fogalmam sincs, hogy piros, zöld, vagy esetleg sárga épp a lámpa fénye.
Pedig sárga nincs is a gyalogosátkelőnél.
