2012.03.27.
14:20

Írta: Balduin

Különvélemény

Doktorjelölt vagyok. Doktori disszertációmon több éve dolgozom, levéltári és könyvtári kutatásokat folytattam, folytatok itthon, Ausztriában, Romániában, Olaszországban és a Vatikánban. Tanulmányokat írok, kutatási projektekben veszek részt, konferencián adok elő itthon és külföldön, közben egy kis közgyűjteményt vezetek. A tudományos munka követelményeit maximálisan betartom. A munkámat elhivatottan, alázattal végzem. Számos példaképem akad, akiknek a szakmai nívójához igyekszem törekedni, mert követendőnek tartom.

Schmitt Pál doktori disszertációjával kapcsolatban feleslegesnek tartok már bármit is leírni. Már feleslegesnek érzem arról beszélni, hogy egy ilyen nívójú, összeollózott, jegyzetek nélküli szemináriumi dolgozatért nálunk az egyetemen már első évben kivágtak volna óráról. Már felesleges arról beszélni, hogy egy tisztességes ember, aki elvileg az országot és a nemzetet képviselné személyében, már januárban egyből lemondott volna.

Egyetlenegy dologról akarok most itt írni. Ez a mai döntés arcul csapta a magukra igényes, a szakma követelményeit maximálisan betartó, a tudományterületükön teljes alázattal dolgozó szakembereket, tudósokat. Gyalázat, szégyen, felháborító - de a mindezt jól leíró szavakat nem is lehet megtalálni. Azok akik ma nevüket adták ehhez a jelentéshez, kiiratkoztak a magyar tudományos életből. Politikai nyomásra totális szervilizmusról tettek tanúbizonyságot.

Reggel óta a döbbenetet felváltotta a harag, a haragot a tajtékzó düh, a tajtékzó dühöt a tehetetlen tenni akarás, majd ezt az akaratot most valami végtelen szomorúság váltotta fel. Szomorúság, hogy a tudományos élet rezzenéstelenül hajolt meg a politikai akarat előtt. Galilei az elveiért és tudományos meggyőződéséért kiállva máglyán végezte. A disszertáció vizsgálatára felállított bizottság tagjai sutba vágtak minden, önbecsülésüket, a tudós ember meggyőződését, de legfőképpen az igazi tudósra jellemző alázatot.

Önmagukat alázták meg, s alázták meg magukkal együtt a magyar tudományos életet, de tágabban a magyar embereket is. Szégyen, gyalázat és megvetés őrizze nevüket.

Szólj hozzá! · 2 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://valamiut.blog.hu/api/trackback/id/tr374343543

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A bukott elnök 2012.03.30. 06:53:19

Kedves Naplóm!Mai témánk a diktatúra botrányos államfője, Schmitt Pál lesz. Le sem írom többet ezt a szörnyű nevet, beleborzongok ha csak eszembe jut. Múlt héten a szomszéd Etelka néni legurult a negyedikről a lépcsőházban, mert véletlenül kiejtettem a...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása